2014. május 9.
Az iskolai és óvodai sakkoktatásról
Mint a sakkoktatás képességfejlesztő hatásainak kutatóját, engem is nagy örömmel töltöttek el azok a híradások, melyek arról számoltak be a közelmúltban, hogy – mivel elfogadott kerettantervvel rendelkezik – választható tantárgyként a sakk bekerülhet az oktatásba és iskolai keretek között is tanítható lesz.
Az utóbbi években minden eddiginél nagyobb minőségi ugrás tanúi lehetünk a sakk ember-formáló hatásai tekintetében, közelebbről a szellemi torna neveléslélektani, pedagógiai kiaknázásában. Országok tucatjainak iskoláiban vezették be fakultatív tantárgyként a sakkot, de az óvodai nevelésben, sőt, a felsőoktatásban is rohamosan szaporodnak az ilyen tárgyú képesség- és személyiségfejlesztő kísérletek. Az Egyesült Államokban iskolák százai kapcsolódtak be abba a programba, amelynek célja szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek kulturális felzárkóztatása, vagyis értékes, önmegvalósításra alkalmas szellemi vetélkedés kínálása a kábítószer és a bűnözés csábításával szemben.
Az iskolai sakkoktatás népszerűsége részint annak köszönhető, hogy a szakemberek felismerték a benne rejlő képességfejlesztő lehetőségeket. Jelentősen javul a diákok rendszerfelismerő képessége, valamint a többirányú gondolkodás és a logikus gondolkodás iránti érzékenysége. A sakkórákra járó diákoknak még az olvasási eredményei is jobbak a többiekénél. A sakkozó gyerekek szocializációs képességei is fejlettebbek másokénál. Észrevehető ez abból, milyen a viszonyuk a nézőkkel egy sakkversenyen, vagy a partnerükkel, főként, ha náluk jóval idősebb ellenfelet győznek le. Mindezek miatt rendkívül fontosnak tartom, hogy a sakkoktatás már az általános iskola első éveitől kezdve képezze részét a tananyagnak.
A sakk képességfejlesztő hatásait néhányan már vizsgálták, főleg a 10-14 éves korosztály esetében. Ennél kisebb korosztályt azonban még senki sem vizsgált ebben a témakörben. Éveken át nagyon sok alkalommal magam is részt vettem gyermekek számára tartott edzéseken. Már az első ilyen látogatásomkor – egy nagyobb gyermekversenyen – lenyűgözött a táblák fölé hajló apróságok százainak látványa. Gondolkodóba ejtett, hogy mi lehet a titka annak a különleges valaminek, amely órákig csendre és viszonylagos mozdulatlanságra bír olyan gyerekeket, akiknél életkori sajátosság a fokozott kommunikációigény és mozgékonyság.
Ezért kutatásba kezdtem, melynek tárgyául a legkisebbek: az óvodás és kisiskolás sakkozó gyermekek képességeinek fejlődését választottam. Hipotézisem szerint a sakkozással rendszeresen foglalkozó gyerekek képességeinek fejlődésére kedvező hatást gyakorol a szellemi sport űzése és ez a pozitív hatás transzfer, vagyis több tanulási területen megmutatkozik. Kutatásom – melynek magyar előzménye nincs – eredményei alapján elmondható, és az ország különböző térségeiben vizsgált 250 sakkozó gyermek értékeit szintén 250 nem sakkozó gyermek (kontrollcsoport) értékeivel összehasonlítva egyértelműen megállapítható, hogy a kreativitás, a feladat iránti elkötelezettség (motiváció) valamint az intellektuális képességek fejlődésére kedvező hatással van már a heti 1-2 alkalommal játszott sakk is. A vizsgált sakkozó és sakkal nem foglalkozó gyerekcsoportok teljesítménymutatóinak és magatartásjegyeinek számszerűsített és személyes megfigyelésekkel kiegészített összehasonlításából vontam le következtetéseimet a sakk iskolai tanításának hasznosságára vonatkozólag. Kutatásaim bizonyítják, hogy a sakk oktatása a gyerekek tanulmányi eredményeire is pozitív hatással van.
Elsődleges megállapításom, hogy a sakkjáték tanulása-gyakorlása kedvező hatást fejt ki a gyermek egész intellektuális fejlődésére. A sakk becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására stb. nevel. Továbbá fejleszti az analizáló és szintetizáló képességet, emlékezőtehetséget, elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, produktív képzeletet, összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, több megoldást nyújtó) jellegét, az összpontosítás képességét, kreativitást, elvonatkoztatási és általánosítási képességet, problémaérzékenységet, kombinatív képességet, a módszeres és hatékony gondolkodást, a tanulási képességet stb. Emellett a sakk megtanít arra, hogy tanulás nélkül nem lehet fejlődni, hogy az ellenfelet nem szabad lebecsülni, hogy nehéz vagy kritikus helyzetekből is ki lehet jutni, hogy egyes probléma-szituációkra számos megoldást lehet találni, hogy nem szabad a harcot az első sikertelenségnél feladni, hogy a problémamegoldást ismételten újra kell kezdeni, hogy a vereséget is el kell viselni, hogy a szabályokat kötelező módon be kell tartani stb.
Hazánkban eddig nem volt egységes óvodai, iskolai sakkoktató rendszer lefektetve. Intézményesített formában csak nagyon kevés helyen oktatták a sakkot. Kísérleti jelleggel néhány iskolában megpróbálták órarendbe beiktatva oktatni, de rövid idő után ezek a próbálkozások gyakran megszűntek. A sakkoktatás két módon történt. Az óvodákban – országos szinten csupán néhány tucat helyszínen – fakultatív módon, külsős sakkedzők által bérelt helyiségekben, legtöbbször az óvodai foglalkozásoktól függetlenül oktatják a gyermekeket. Ugyanez a módszer megtalálható az iskolákban is szakköri szinten.
Művelődési házakban, klubokban is vannak sakk-szakkörök. A fenti esetek egy részében hivatásos edzők, más részükben amatőr felnőttek oktatják a kis tanulókat és próbálják meg velük megismertetni a játék szépségét.
A másik mód eddig a „hivatásos” oktatás volt. Sportegyesületek működtetnek sakk-szakosztályaik keretében gyermek és ifjúsági csoportokat. Ezeket edzői végzettséggel rendelkező, az utánpótlás kinevelésén fáradozó oktatók vezetik. Ezen képzések célja kifejezetten profi versenyzők kinevelése. Mivel hazánkban eddig nem volt egységes lefektetett módszer a gyerekek tanítására, a sakkoktatók és -edzők saját tapasztalataik alapján, valamint mindig az adott csoport összetételének megfelelően, szinte gyerekenként személyre szabottan állították össze a tananyagot.
Az óvodás- és kisiskoláskorú gyerekek gondolkodásmódja érzelmekben gazdag, így a hozzájuk legközelebb álló nyelv a mesék és versek világa. Ennek figyelembe vételével a tananyag összeállításánál az a cél, hogy rendhagyó formában, a versek, a mesék nyelvének segítségével próbáljuk a sakkjáték alapismereteinek elsajátítását megoldani. Mivel rendkívül sok pszichikus funkció fejlesztését szolgálja (pl. figyelem-koncentráció), az óvodai sakkozás az iskola-előkészítést is remekül segíti. Az iskolai követelmények, a figyelés, önkontroll, a fegyelem, a szervezettség megszokása, stb. nagy nehézségeket okozhat az első osztályosoknak. Ezért is nagy jelentőségű, hogy az óvoda nagycsoportjában történő sakkozással könnyíteni lehet ezen nehézségek megoldásán. A játékos tevékenység ugyanis erőteljesen gyorsítja a pszichikai és akarati folyamatok fejlődését és fejleszti azt a képességet, hogy az órákon elhangzottakat a gyerek feldolgozza. A játékban szerezett tapasztalatok segítségével könnyebben meg lehet érteni másokat, könnyebben lehet előrevetíteni leendő cselekedeteinket – több lépéssel előre gondolkodás – valamint számot vetni tetteink következményeivel.
Fontos személyiségfejlődésbeli kérdés, hogy a gyermek hogyan viseli el a kudarcot vagy éppen a sikert. Sakkozás közben ezt is megfigyelhetjük, illetve a játék segítségével fejleszthetjük ezen képességeket. Ez az a tevékenység, amelyben nem csupán a kortárscsoporttal játszhat a gyermek, hanem kortól függetlenül bárkivel (nagypapa-unoka vetélkedők) és ez a minta rendkívül erős személyiségfejlesztő, nevelő hatású. Mindezen hatások és kutatásaim eredményei alapján javasolhatom, hogy minden intézmény bátran kezdjen bele a sakk oktatásába. A siker nem sokáig fog váratni magára, hamarosan megmutatkozik a gyerekek iskolai teljesítményében is.
Ezen eredmények alapján Pregitzer György sakkpedagógus vezetésével évek óta folyik sakkoktatás a Hubay Tehetségpontban korcsoportonként a szombati tehetségfejlesztő foglalkozások keretein belül.
Dr. Duró Zsuzsa
tehetségkoordinátor
Hubay Tehetségpont
1153 Budapest, Bocskai u. 70-78.
